A Dohányfermentáló Vállalat felügyeleti szerve.
A vállalat igazgatójává a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium Személyzeti Főosztály vezetője Dr. Dajka Balázs, helyettese Dr. Kecskeméti Lajos készítette elő. A kinevezésemet, beiktatásomat, a munkáltatói jogokat a MÉM Államtitkára Dr. Szabó Ferenc végezte. A vállalat szakmai irányításával a MÉM Élelmiszeripari Főosztály, vezetője Nagy László, és helyettese Andrássy István foglalkozott. A MÉM különböző szintű vezetőivel jó kapcsolat alakult ki, a Vállalat munkáját segítették és támogatták, az elért szakmai eredményeket, nyereséges gazdálkodást elismerték.
A rendszerváltást követően először a Földművelésügyi Minisztérium Helyettes Államtitkára, Dr. Neszmélyi Károly gyakorolta a munkáltatói jogokat. Az 1990 évi prémium kifizetését 1991. május 9.-én Dr. Raskó György helyettes államtitkár engedélyezte. Kapcsolat alakult ki az FM Humánpolitikai Önálló Osztállyal, az FM Privatizációs Osztállyal. A rendszerváltás követő években mindég napirenden volt a régi vezetők leváltása, a különböző szintű politikai vezetők által indokolt, vagy indokolatlan elmarasztalása, a régi rendszerben elért eredmények és hibák objektív megítélése elmaradt. A megváltozott politikai helyzettel nem foglalkoztam, pártba nem léptem be. Az új rendszerben is igyekeztem a Dohányfermentáló Vállalatot megfelelő szinten irányítani, az adódott lehetőségeget, a vállalat érdekében kihasználni, az egyéni érdekekkel ellentétbe továbbra is a közösséget szolgáltam.
Dr. Neszmélyi Károly FM Helyettes Államtitkár 185/1991. számú, 1991. február 8. keltezett levélben a munkakörömben megerősített. „A Dohányfermentáló Vállalatnál betöltött igazgató munkakörében megerősítem. Munkájához további sok sikert, jó egészséget kívánok.”
Az FM Humánpolitikai Önálló Osztálya, Nemskéry Tamás főosztályvezetőtől kapott, 1155/1991. számú levélben 1991. szeptember 5-én 10 órára kitűzte a szakmai feladatlap kitöltésének időpontját. „ A minisztérium vezetése a vállalatnál betöltött igazgatói munkakörben történő továbbfoglalkoztatásához menedzseri képesség vizsgálatát írta elő, amely szakmai feladatlap kitöltéséből és személyes elbeszélgetésen való részvételből áll.” A személyes megbeszélésre 1991. szeptember 9.-én 15 órakor került sor, ahová magammal kellett vinni a Vállalat Szakszervezeti Testületének vezetőjét. A megbeszélésen a Szolnoki Gépifermentáló Üzem Munkástanácsának egyik tagja is jelen volt. Nádor Gabriella szakszervezeti vezető véleményét hallgatták meg először, aki az üzemek szakszervezeti vezetőinek véleményét kikérve mondta el a szakszervezet véleményét. Összességében a vállalat helyzetét reálisan mutatta be, a pozitív eredmények voltak többségben. A menedzseri képesség vizsgálatáról nem kaptam tájékoztatót, a megbeszélésen elhangzottak alapján nem tudhattam, hogy milyen döntés született.
Az FM Humánpolitikai Önálló Osztálytól, Juhász János főosztályvezető helyettestől értesítést kaptam, hogy 1992. január 21.-én menjek be a minisztériumba. A megbeszélésen rajtam kívül jelen volt Juhász János és Mikus Dezső. Elmondták, hogy a meghatározott idejű kinevezésem 1992. április 15-én lejár és nem kívánják meghosszabbítani. A beszélgetés közben Juhász János megkérdezte az 1991 évi eredmény mennyi lesz, közöltem 100 millió Ft körül, meglepődve nézett Mikus Dezsőre. Közöltem a jelenlévőkkel tudomásul veszem a döntést, a február 1-vel való felmentésemet is elfogadtam. Kértem a 6 havi végkielégítés, az 1991 évre járó prémium, a felmentés idejére jutó keresetemet fizessék ki. A megállapodásba rögzítésre kerültek a feltételeim. Végül kértem a vállalat dolgozói érdekében olyan vezetőt nevezzenek ki, aki legalább szinten tartja az elért eredményeket. Választ nem kaptam, Mikus Dezső mosolyán kívül.
