A Kanadában a fogadó szervezet és képviselői, Tony Stromfer, Bob Vuncso
Dohánytábla, Ontario, 1991
A dohánytermesztéssel kapcsolatos tanulmányútra 1991. augusztus 25-31 közötti időszakra a Torontó, Ontarlo székhelyű Market Development Branch Export Fejlesztési Specialistája Tony Stamfer hívott meg. A meghívó mellett a házigazdai szerepet a Tillsonburg, Ontario, Canada székhelyen működő Flue-Cured Tobacco, Growes Markentig Board egyik vezetője Bob Vancso látta el.
A tanulmányút célja volt a szövetkezeti formában működő dohányfermentáló, a dohánytermesztéssel foglalkozó farmok tanulmányozása. A dohánytermesztéssel foglalkozó farmok tulajdonosai jelentős része magyar, magyarul jól beszélő családok voltak. A vendéglátók kiváló programot szerveztek és bonyolítottunk le. Az első napon délelőtt a Virginia Marketing Szövetség létesítményeit látogattuk meg. délután és a következő napon a dohánytermesztő gazdaságokat tanulmányoztuk. A Dohánykutató Intézetet tevékenységével a szerdai napon ismerkedtünk, a méretére jellemző, hogy a területet több szakemberrel traktorvontatású, teljesen nyitott járművön tekintettük meg és kaptunk tájékoztatást. Csütörtökön a RJR (Reynolds) a dohányfermentáló létesítményeit tekintettük meg. Az utolsó nap a dohánytermesztő gazdaságok tanulmányozását folytattuk.
Gerorge J. Gilvesy, Pénzes László
Dohányárverés, Canada, 1991
A korábbi dohányfermentáló gyárból három működik, ebből kettő a cigaretta gyárak tulajdonában, egy a dohánytermelők közös tulajdona. A hét cigaretta gyárból négy működik, a cigaretta ára folyamatos növekszik, a fogyasztók száma csökken, a 4.000 dohánytermelő 1.200-ra csökkent.
A dohánytermelők által alapított Marketin Szövetség feladata a dohány értékesítése, a termelőkkel történő kapcsolattartás, a dohány árverési feltételek megteremtése. A dohánytermelők a betakarított meglévő dohányra a minőségtől függően 80 % -ig, maximum 50.000,- dollár kamatmentes előleget kap. A szövetség dolláronként 2 centért csinálja a dohány értékesítését, nyereséget nem képeznek, ha plusz van, akkor a következő évben a dohánytermelőnek kevesebbet kell befizetni. Úgy éreztem a dohány értékesítése során a minőségtől függően a piac szerepe érvényesül (16 dohányminőséget különböztetnek meg).
Két különböző elven működő dohánykombájn, Kanada, 1991
A dohánytermeléssel foglalkozó farmerek közül a következőket tanulmányoztuk: 1. Dajch Ottó dohányterülete 5 ha. 2. Bakos Imre dohányterülete 25 ha. 3. George J. Gilvesy dohányterület 25 ha. 4. Jancsurák Lajos dohányterülete 22 ha. 5. Majercsák Miklós (erdélyi) dohányterület 30 ha. 6. Czubák József (Dámócról származik, fia kis repülőgéppel rendelkezik) dohányterülete 28 ha. 7. Szücs Károly dohányterülete 25 ha.
A Kanadai és az Egyesült Államok határán fekvő Niagarai vízesésnél
A figyelemre méltó módszerek: a táblán belüli differenciált műtrágyázás, négyszeri öntözés, a kamrában színesítésre gázt használnak, sorközöt mozgó egy hengeres 2 fő törésre alkalmas dohánytörő eszköz (a dohányszedő eszközt Bari Lajos magyar származású szakember készíti), a dohány puhítását külön szivattyúval, finom porlasztóval csinálják, a kacsgátlószert kétszer tetejezés előtt juttatják ki speciális szórófejekkel, a dohány hozama 3 t/ha körül alakul, a dohánytörés többsége Balthes géppel, kézitöréssel, tűsorkeretbe vagy konténerbe rakva végzik, dohánytörő kombájnnal több helyen találkoztunk konténerbe rakta a dohányt, a palántanevelés megkülönböztetett figyelemmel állítják elő, gyakran nyírják, a dohánypalánta ültetése több helyen vízzel, fertőtlenítőszerrel, műtrágyával történik, rövidebb tenyészidőjű dohányfajtát termesztenek.
A Szücs Károly igazgatósági tag és több vezetőtől ajánlatot kaptam különböző együttműködésre, szakemberek, gazdálkodók, tanulók Canada-i fogadására, konkrét gyakorlati munka részvételére, a dohány export, import forgalmazására, speciális gépek vásárlására, Magyarországon vegyes vállalkozás létrehozására.
A tanulmányút során az Ontarioban megvalósult magas színvonalú dohánytermesztést, feldolgozást, fermentálást, korszerű szervezetet-, gépeket-, technológiát ismerhettem meg.
A tanulmányút során magyaros, szívélyes ellátásban volt részem, többször magyar éterembe étkeztünk, közös partikon vettem részt, Bob Vancso családi házában látott vendégül, Czubák József fia a kis repülőgépével a környéket levegőből is megmutatta.
A visszaindulás előtti időben Szücs Károly lánya elkisért a Kanada és Egyesült Államok határán fekvő Niagarai-vízeséshez, csodálatos látvány volt. Jó eső érzés volt tapasztalni, hogy Magyarország, szülőhazájuk iránti őszinte érzés megmaradt, a kisebb értékű magyaros ajándék átadásakor mélyreható érzést tapasztaltam, mindemelett otthon érzik magukat, az összetartozást erősebbnek éreztem, mint Magyarországon.
A kint tartózkodásom alatt bárkivel, bárhol találkoztam különös tiszteletet, segítőkészséget tapasztaltam. Az egyik magyar dohánytermesztő farmján a találkozásunk vége környéken (harminc éve volt leírom a nevét is) Szücs Károly költőpénzt ajánlott fel, nagyon elérzékenyültem, de természeten éreztettem, hogy mennyire jó eső érzés számomra, azonban közöltem nagyon szépen köszönöm van elegendő költőpénzem, nem tudom elfogadni. A különleges hatás most is érzem.
